Genealógus elődeink

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Borovszky Samu   (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.)  Történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt.

Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) Történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt.

Csánki Dezső   (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.)   Történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja. A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgató-választmányának is tagja volt. 1915-ben miniszteri tanácsosi címet kapott. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.

Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) Történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja. A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgató-választmányának is tagja volt. 1915-ben miniszteri tanácsosi címet kapott. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Pauler Gyula   (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 8.)   Jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egyik legjelentősebb műve, a Magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt 1893-ban jelent meg. 1894-ben e művéért MTA nagydíjjal tüntették ki. Az ő javaslatára fogadták el a millennium évének az 1895-ös évet.

Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 8.) Jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egyik legjelentősebb műve, a Magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt 1893-ban jelent meg. 1894-ben e művéért MTA nagydíjjal tüntették ki. Az ő javaslatára fogadták el a millennium évének az 1895-ös évet.

Áldásy Antal   (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.)   Történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.  A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) Történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

nyáregyházi báró Nyáry Albert   (Bagonya, 1828. január 3. – Budapest, 1886. január 1.)   Történész, levéltáros, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Főként történeti segédtudományokkal, levéltári kutatásokkal és címertannal foglalkozott. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű heraldikai alapvetés megírása. (A heraldika vezérfonala. Budapest. 1886)   1883-tól haláláig Fejérpataky Lászlóval a Turul című folyóirat társszerkesztője volt. 1883-ban közreműködött a Magyar…

nyáregyházi báró Nyáry Albert (Bagonya, 1828. január 3. – Budapest, 1886. január 1.) Történész, levéltáros, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Főként történeti segédtudományokkal, levéltári kutatásokkal és címertannal foglalkozott. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű heraldikai alapvetés megírása. (A heraldika vezérfonala. Budapest. 1886) 1883-tól haláláig Fejérpataky Lászlóval a Turul című folyóirat társszerkesztője volt. 1883-ban közreműködött a Magyar…

kelecsényi Fejérpataky László   (Eperjes, 1857. augusztus 17. – Budapest, 1923. március 6.)   Történész, egyetemi tanár, könyvtáros és levéltáros, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1883 és 1898 között a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság titkáraként, 1898 és 1910 között másodelnökeként, majd haláláig elnökeként működött.

kelecsényi Fejérpataky László (Eperjes, 1857. augusztus 17. – Budapest, 1923. március 6.) Történész, egyetemi tanár, könyvtáros és levéltáros, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1883 és 1898 között a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság titkáraként, 1898 és 1910 között másodelnökeként, majd haláláig elnökeként működött.

bárczai Bárczay Oszkár  (1846 - Budapest, 1898. április 12.)    Az egyik legjelentősebb magyar heraldikus. A Tudományos Akadémia főtitkári segédje, császári és királyi kamarás. Élénk részt vett a tudományos társulatok működésében és választmányi tagja volt a történelmi, valamint a heraldikai és a genealógiai társulatnak. Heraldikai és genealógiai témában írott cikkei a Turulban és az Archeologiai Értesítőben jelentetett meg. Legjelentősebb műve Aheraldika kézikönyve, melyet máig nem múltak…

bárczai Bárczay Oszkár (1846 - Budapest, 1898. április 12.) Az egyik legjelentősebb magyar heraldikus. A Tudományos Akadémia főtitkári segédje, császári és királyi kamarás. Élénk részt vett a tudományos társulatok működésében és választmányi tagja volt a történelmi, valamint a heraldikai és a genealógiai társulatnak. Heraldikai és genealógiai témában írott cikkei a Turulban és az Archeologiai Értesítőben jelentetett meg. Legjelentősebb műve Aheraldika kézikönyve, melyet máig nem múltak…

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Pinterest
Keresés