Genealógus elődeink

21 Pinek37 követő
Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Családfakutatás elismert eredményekkel - Minden ami családtörténet

Borovszky Samu   (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.)  Történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt.

Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) Történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója. Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt.

Áldásy Antal   (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.)   Történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.  A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) Történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

csíkszentmihályi Sándor Imre   (1877. február 14. – 1930. január 3.)   1902-ben többed magával megalapította a „Genealógiai Füzetek” című családtörténeti folyóiratot, melynek főszerkesztője lett. Nagy munkabírással és kitartással kutatta nem csak a családok leszármazását, címerét, hanem többek között Kolozsvár jelképeit is.  Jelentős módon hozzájárult a magyar heraldikai emlékanyag közzétételéhez, az erdélyi fejedelmek által adományozott nemesítések publikálásával. (Czímerlevelek)

csíkszentmihályi Sándor Imre (1877. február 14. – 1930. január 3.) 1902-ben többed magával megalapította a „Genealógiai Füzetek” című családtörténeti folyóiratot, melynek főszerkesztője lett. Nagy munkabírással és kitartással kutatta nem csak a családok leszármazását, címerét, hanem többek között Kolozsvár jelképeit is. Jelentős módon hozzájárult a magyar heraldikai emlékanyag közzétételéhez, az erdélyi fejedelmek által adományozott nemesítések publikálásával. (Czímerlevelek)

dr. mihályfalvi Forgon Mihály  (Gömörmihályfalva, 1885. október 16. – Tarnów, 1914. október 9.)   Híres genealógiai művét - Gömör-Kishont vármegye nemes családjai (Kolozsvár,I-II. 1909) - egyetemi évei alatt írta és röviddel tanulmányai bevégezte után lett vele készen.   A legjobb genealógiai munkák közé tartozik, melyek egy-egy megye nemességével foglalkoznak. Művében megadja a családok eredetét, a nemesítés idejét, legrégibb birtokait. Nagy súlyt fektetett azon családok ismertetésére…

dr. mihályfalvi Forgon Mihály (Gömörmihályfalva, 1885. október 16. – Tarnów, 1914. október 9.) Híres genealógiai művét - Gömör-Kishont vármegye nemes családjai (Kolozsvár,I-II. 1909) - egyetemi évei alatt írta és röviddel tanulmányai bevégezte után lett vele készen. A legjobb genealógiai munkák közé tartozik, melyek egy-egy megye nemességével foglalkoznak. Művében megadja a családok eredetét, a nemesítés idejét, legrégibb birtokait. Nagy súlyt fektetett azon családok ismertetésére…

kismagyari Kempelen Béla   (Budapest, 1874. június 21. – Budapest, 1952. augusztus 27.)  Magyar nemes családok című művében Nagy Iván hiányait akarta pótolni, de nem javította ki a hibáit, csak a családok számát növelte. 120 ezer nemesi családról akart írni, ebből mintegy 40 ezer sikerült. Többnyire közli a nemességszerzés időpontját és a nemeslevél lelőhelyét. Messze felülmúlta a Nagy Ivánnál szereplő 10-12 ezer családot, de tudományos igényesség tekintetében messze elmarad tőle.

kismagyari Kempelen Béla (Budapest, 1874. június 21. – Budapest, 1952. augusztus 27.) Magyar nemes családok című művében Nagy Iván hiányait akarta pótolni, de nem javította ki a hibáit, csak a családok számát növelte. 120 ezer nemesi családról akart írni, ebből mintegy 40 ezer sikerült. Többnyire közli a nemességszerzés időpontját és a nemeslevél lelőhelyét. Messze felülmúlta a Nagy Ivánnál szereplő 10-12 ezer családot, de tudományos igényesség tekintetében messze elmarad tőle.

királydaróczi Daróczy Zoltán   (Paks, 1872. október 24. - Budapest, 1944. január 29.)  Különböző levéltárakból 120 kötetes védett családtörténeti adattárat állított össze. Az 1920-as években Budapestre költözött, ahol genealógiai kutató irodát nyitott. 1923-tól szerkesztette az általa alapított Nemesi Évkönyv című családtörténeti kiad-ványt (1937-ig 13 évfolyam).

királydaróczi Daróczy Zoltán (Paks, 1872. október 24. - Budapest, 1944. január 29.) Különböző levéltárakból 120 kötetes védett családtörténeti adattárat állított össze. Az 1920-as években Budapestre költözött, ahol genealógiai kutató irodát nyitott. 1923-tól szerkesztette az általa alapított Nemesi Évkönyv című családtörténeti kiad-ványt (1937-ig 13 évfolyam).

(Kisújszállás, 1861. február 12. – 1905. március 7.)   1887-től haláláig az Országos Levéltár munkatársa, előbb gyakornoka, 1892-től fogalmazója volt. Foglakozott a Jászkunság történetével, nyomdatörténettel és genealó-giával. Pettkó Bélával közösen állították össze a Királyi Könyvek mutatóját.

(Kisújszállás, 1861. február 12. – 1905. március 7.) 1887-től haláláig az Országos Levéltár munkatársa, előbb gyakornoka, 1892-től fogalmazója volt. Foglakozott a Jászkunság történetével, nyomdatörténettel és genealó-giával. Pettkó Bélával közösen állították össze a Királyi Könyvek mutatóját.

Csoma József   (Rásony, 1848. június 27. – Budapest, 1917. március 1.)  Az elsők között tanulmányozta a címeres sírköveket és a középkori címeres pecséteket. A teljes heraldikaiszakirodalom ismeretében kezdte meg publikációs tevékenységét.  Alapvető jelentőségű kézikönyve aMagyar nemzetségi címerek, amelyben tizenkilenc nemzetség címerét írta le részletesen, tizenegyet vázlatosan. Megállapította egyebek mellett az Abák, az Ákosok és a Hont-Pázmány nemzetség címerét.  A magyar heraldika…

Csoma József (Rásony, 1848. június 27. – Budapest, 1917. március 1.) Az elsők között tanulmányozta a címeres sírköveket és a középkori címeres pecséteket. A teljes heraldikaiszakirodalom ismeretében kezdte meg publikációs tevékenységét. Alapvető jelentőségű kézikönyve aMagyar nemzetségi címerek, amelyben tizenkilenc nemzetség címerét írta le részletesen, tizenegyet vázlatosan. Megállapította egyebek mellett az Abák, az Ákosok és a Hont-Pázmány nemzetség címerét. A magyar heraldika…

Pinterest
Keresés