Fájdalom, és mosoly Fáj a szív, de a mosoly ott ragyog az arcodon. Teszed a minden napi dolgod, és rá gondolsz. Olyan rég volt, mégis minden nap eszedbe jut. Te nem felejted el, de kitudja Ő hogy van ezzel. Lehet neki is eszébe jutsz, és elmosolyodik. Hiába az élet nagy varázsló, hol entüntett dolgokat, hol elővesz, és közbe sebet ejt. Ha valakit nagyon tudtál szeretni a szívedbe beépül, és ez ellen az idő fabatkát se ér. Ezért fáj a szív, mert elmúlt, de mosolyog az ajkad mert ennyire…
9