Idén majdnem kiment a fejemből a kokárda, de szerencsére időben jött az emlékeztető /köszi B. :)/. Gyorsan rákerestem, de nem találtam semmi olyat, amire azt mondtam volna, hogy na ez az! Előkaptam a 100 kötött és horgolt virág című könyvet, hogy majd valamelyik virág kokárdul. Aztán, amikor elindultunk különórára Tizenegyévessel, a könyv itthon maradt. Nem baj, mondottam, aztán elkezdtem járatni a tűt. A megörökített verzió ma már a 3., akárhányszor álltam neki, egy-egy apróságot…
