Szálló boldogság Ha szárnyakat kaphatna, repkedne a napsütéses égen, és lepihenne a hold tövében. Elővenné uzsonnáját a szeretet tarisznyából, és jó lakna tartalmából. Soha nem lenne üres a szíve, és másoknak is adna bőven. Jó kedvében dalolna mint a pacsirta, repkedne mint pillangó a réten, és éjszaka a tücskökkel hegedülne. Esténként mosolyogva álomba szenderülne. Kisfaludy Erika