Újév első napjára sütöttem ezt az édeskés, pikáns, kissé csípős karajt. Egy ideje már bent vártak a mélyhűtőben, hogy valami készüljön belőlük. Azt tartják, hogy január elsején malacot "kell" enni, hogy az évünk szerencsés legyen. No hát ezen nem múljon; elő is kaptam őket, hogy egy jó kis sültet együnk. Persze nem csak e jeles napon kerül az asztalra. ;) A pácban az ízek nagyon jól kiegészítették egymást. Az összhatás enyhén keleti beütésű lett, de mégis jól passzolt mellé a hagymás…
