Szeretem a “beépített takarót”: ez az, amikor úgy bebugyolálom magam a pokrócba, hogy mikor áthuppanok a székből a kanapéra, ahogy matracot érek, már be is vagyok takarva. (Néha javít a hangulaton, ha odaúton batmant játszom, amíg suhan mögöttem a takaró.) Nem tudok fázni. Mármint képes vagyok rá, de nem tudom elviselni — se aludni, se […]
