Szép Magyarország: Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére.
124 Pins117 Followers
Gellérthegy (Természetvédelmi terület) (Budapest): A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben. Nevét a 235 méter magas Gellért-hegyről kapta, amit területe nagyjából lefed.

Gellérthegy (Természetvédelmi terület) (Budapest): A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben. Nevét a 235 méter magas Gellért-hegyről kapta, amit területe nagyjából lefed.

Gellérthegy (Természetvédelmi terület) (Budapest): Szent Gellért szobra és a nagy vízesés

Statue of Saint Gerard, Gellért Hill, Budapest, Hungary

Pál-völgyi-barlang (Budapest)

Pál-völgyi-barlang (Budapest)

Pákozdi ingókövek (Természetvédelmi terület) (Pákozd): 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják.

Pákozdi ingókövek (Természetvédelmi terület) (Pákozd): 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják.

Pákozdi ingókövek (Természetvédelmi terület) (Pákozd): A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre.

Pákozdi ingókövek (Természetvédelmi terület) (Pákozd): A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre.

Martonvásári kastélypark (Természetvédelmi terület) (Martonvásár)

Martonvásári kastélypark (Természetvédelmi terület) (Martonvásár)

Martonvásári kastélypark (Természetvédelmi terület) (Martonvásár)

Martonvásári kastélypark (Természetvédelmi terület) (Martonvásár)

Tatai Kálvária-domb (Természetvédelmi terület) (Tata): 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az itt található ősmaradványok (az üledékes kőzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyűjteményét a tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi). A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni.

Tatai Kálvária-domb (Természetvédelmi terület) (Tata): 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az itt található ősmaradványok (az üledékes kőzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyűjteményét a tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi). A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni.

Magyarország földrajzi középpontja (Természetvédelmi terület) (Pusztavacs): 1978-ban Kerényi József tervei alapján épített 11m magas vörösfenyő nyolcszögletű, gúla formájú jeltorony, s a környékén pihenésre alkalmas homokpusztai gyeppel borított 4,6 hektáros természetvédelmi terület, ligetes park fogadja az odalátogatókat.

Magyarország földrajzi középpontja (Természetvédelmi terület) (Pusztavacs): 1978-ban Kerényi József tervei alapján épített 11m magas vörösfenyő nyolcszögletű, gúla formájú jeltorony, s a környékén pihenésre alkalmas homokpusztai gyeppel borított 4,6 hektáros természetvédelmi terület, ligetes park fogadja az odalátogatókat.

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt)

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt)

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt): Csévharaszt közigazgatási területe közel 50 km2. A 143 hektáros belterületet szinte teljesen erdő övezi. A 105 hektáros ősborókás, mely tölgyes, nyáras foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével (pl. árvalányhaj, tartós szegfű) együtt kellemes látnivaló, 1939 óta természetvédelmi terület.

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt): Csévharaszt közigazgatási területe közel 50 km2. A 143 hektáros belterületet szinte teljesen erdő övezi. A 105 hektáros ősborókás, mely tölgyes, nyáras foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével (pl. árvalányhaj, tartós szegfű) együtt kellemes látnivaló, 1939 óta természetvédelmi terület.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A Budai-hegységben található, Budapest II. kerületében, a Szemlőhegy településrészen, a Szemlő-hegy nevű hegyen. A barlang járatainak hossza 2230 m, teljes függőleges kiterjedése 50 m. A túraútvonal 250 m, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A Budai-hegységben található, Budapest II. kerületében, a Szemlőhegy településrészen, a Szemlő-hegy nevű hegyen. A barlang járatainak hossza 2230 m, teljes függőleges kiterjedése 50 m. A túraútvonal 250 m, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.

Pál-völgyi-barlang (Budapest): A barlang máig feltárt hossza 19 km, ebből a túraútvonal 500 méter. Ez Magyarország második leghosszabb barlangja. Leginkább cseppköveiről nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok csodálhatók meg. A meseszerű cseppkövek, különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában várják a látogatót.

Pál-völgyi-barlang (Budapest): A barlang máig feltárt hossza 19 km, ebből a túraútvonal 500 méter. Ez Magyarország második leghosszabb barlangja. Leginkább cseppköveiről nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok csodálhatók meg. A meseszerű cseppkövek, különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában várják a látogatót.

Pál-völgyi-barlang (Budapest)

Pál-völgyi-barlang (Budapest)

Pinterest
Search