Szép Magyarország: Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére.
124 Pinek105 követő
Gellérthegy (Természetvédelmi terület) (Budapest): A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben. Nevét a 235 méter magas Gellért-hegyről kapta, amit területe nagyjából lefed.

Gellérthegy (Természetvédelmi terület) (Budapest): A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben. Nevét a 235 méter magas Gellért-hegyről kapta, amit területe nagyjából lefed.

Gellérthegy (Természetvédelmi terület) (Budapest): Szent Gellért szobra és a nagy vízesés

Gellérthegy (Természetvédelmi terület) (Budapest): Szent Gellért szobra és a nagy vízesés

Pákozdi ingókövek (Természetvédelmi terület) (Pákozd): A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre.

Pákozdi ingókövek (Természetvédelmi terület) (Pákozd): A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre.

Martonvásári kastélypark (Természetvédelmi terület) (Martonvásár)

Martonvásári kastélypark (Természetvédelmi terület) (Martonvásár)

Tatai Kálvária-domb (Természetvédelmi terület) (Tata): 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az itt található ősmaradványok (az üledékes kőzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyűjteményét a tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi). A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni.

Tatai Kálvária-domb (Természetvédelmi terület) (Tata): 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja. 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az itt található ősmaradványok (az üledékes kőzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyűjteményét a tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi). A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni.

Magyarország földrajzi középpontja (Természetvédelmi terület) (Pusztavacs): 1978-ban Kerényi József tervei alapján épített 11m magas vörösfenyő nyolcszögletű, gúla formájú jeltorony, s a környékén pihenésre alkalmas homokpusztai gyeppel borított 4,6 hektáros természetvédelmi terület, ligetes park fogadja az odalátogatókat.

Magyarország földrajzi középpontja (Természetvédelmi terület) (Pusztavacs): 1978-ban Kerényi József tervei alapján épített 11m magas vörösfenyő nyolcszögletű, gúla formájú jeltorony, s a környékén pihenésre alkalmas homokpusztai gyeppel borított 4,6 hektáros természetvédelmi terület, ligetes park fogadja az odalátogatókat.

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt)

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt)

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt): Csévharaszt közigazgatási területe közel 50 km2. A 143 hektáros belterületet szinte teljesen erdő övezi. A 105 hektáros ősborókás, mely tölgyes, nyáras foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével (pl. árvalányhaj, tartós szegfű) együtt kellemes látnivaló, 1939 óta természetvédelmi terület.

Csévharaszti ősborókás (Természetvédelmi terület) (Csévharaszt): Csévharaszt közigazgatási területe közel 50 km2. A 143 hektáros belterületet szinte teljesen erdő övezi. A 105 hektáros ősborókás, mely tölgyes, nyáras foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével (pl. árvalányhaj, tartós szegfű) együtt kellemes látnivaló, 1939 óta természetvédelmi terület.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A Budai-hegységben található, Budapest II. kerületében, a Szemlőhegy településrészen, a Szemlő-hegy nevű hegyen. A barlang járatainak hossza 2230 m, teljes függőleges kiterjedése 50 m. A túraútvonal 250 m, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A Budai-hegységben található, Budapest II. kerületében, a Szemlőhegy településrészen, a Szemlő-hegy nevű hegyen. A barlang járatainak hossza 2230 m, teljes függőleges kiterjedése 50 m. A túraútvonal 250 m, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.

Szemlő-hegyi-barlang (Budapest): A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.

Pinterest
Keresés