Torjai Hédi

Torjai Hédi

Torjai Hédi
További ötletek tőle: Torjai
Asvaghósa- Buddha élete: III./57.  Ez a szimbolikus kép számomra a halállal való szembesülés érzéseit hordozza magában. A ráncos, öreg kezek egy tapasztalattal teli életutat rejtenek maguk mögött, amely a fonással összekapcsolódva egy gombolyag képeként vetül ki elénk, az adott ember saját világát ábrázolva. Ez a kép azonban megfoghatatlan, akárcsak az ember saját életéről, és haláláról alkotott elképzelése.

Asvaghósa- Buddha élete: III./57. Ez a szimbolikus kép számomra a halállal való szembesülés érzéseit hordozza magában. A ráncos, öreg kezek egy tapasztalattal teli életutat rejtenek maguk mögött, amely a fonással összekapcsolódva egy gombolyag képeként vetül ki elénk, az adott ember saját világát ábrázolva. Ez a kép azonban megfoghatatlan, akárcsak az ember saját életéről, és haláláról alkotott elképzelése.

Asvaghósa- Buddha élete: III./41.,42.  A kép számomra a betegséggel való félelmetes szembesülésen túl a szeretetteli együttérzés erejét ragadja meg, amelyre Buddha is ráébred a kezdeti megrendülés után.

Asvaghósa- Buddha élete: III./41.,42. A kép számomra a betegséggel való félelmetes szembesülésen túl a szeretetteli együttérzés erejét ragadja meg, amelyre Buddha is ráébred a kezdeti megrendülés után.

Asvaghósa- Buddha élete: III./4.  A képen a kislány egy naiv gyermek ártatlanságával próbál a babája elől elrejteni egy olyan megrázó dolgot, amit ő maga sem szeretne látni. Ezzel az ártatlannak tűnő szeretettel próbálja meg Gauthama apja is megóvni őt attól, hogy szembesüljön az öregséggel, a betegséggel, és a halállal mit sem sejtve arról, hogy ez valójában nem a helyes cselekedet.

Asvaghósa- Buddha élete: III./4. A képen a kislány egy naiv gyermek ártatlanságával próbál a babája elől elrejteni egy olyan megrázó dolgot, amit ő maga sem szeretne látni. Ezzel az ártatlannak tűnő szeretettel próbálja meg Gauthama apja is megóvni őt attól, hogy szembesüljön az öregséggel, a betegséggel, és a halállal mit sem sejtve arról, hogy ez valójában nem a helyes cselekedet.

Asvaghósa- Buddha élete: III./28.  Amikor az ember szembesül az öregséggel az egyszerre félelmetes, és csodálatos. Számomra ez a kép inkább a csodálatos részét ragadja meg az öregségnek, hiszen egy sokat élt, és tapasztalt ember szeme olyan beszédes, és olyan mélységeket rejt akár egy kisgyermeké.

Asvaghósa- Buddha élete: III./28. Amikor az ember szembesül az öregséggel az egyszerre félelmetes, és csodálatos. Számomra ez a kép inkább a csodálatos részét ragadja meg az öregségnek, hiszen egy sokat élt, és tapasztalt ember szeme olyan beszédes, és olyan mélységeket rejt akár egy kisgyermeké.

Asvaghósa- Buddha élete: III./2,37,47,62  A második versszakban Gauthama, mint istállóból kivágyó elefánt jelenik meg, aki új tapasztalásokra szeretne szert tenni. A mű előrehaladása során azonban az ezt követő versszakokban ez a tapasztalás olyan negatív érzelmeket erősít fel, amelyek miatt inkább visszamenekülne a "biztonságos" tudatlanság palotájába, mint ahogyan az elefánt próbál visszajutni a képen a rabságba. A tudatlanság is egy ilyen rabság, amely a szabadságtól választ el.

Asvaghósa- Buddha élete: III./2,37,47,62 A második versszakban Gauthama, mint istállóból kivágyó elefánt jelenik meg, aki új tapasztalásokra szeretne szert tenni. A mű előrehaladása során azonban az ezt követő versszakokban ez a tapasztalás olyan negatív érzelmeket erősít fel, amelyek miatt inkább visszamenekülne a "biztonságos" tudatlanság palotájába, mint ahogyan az elefánt próbál visszajutni a képen a rabságba. A tudatlanság is egy ilyen rabság, amely a szabadságtól választ el.

Asvaghósa- Buddha élete: III./4.  A kép a félelemhez való ragaszkodást jeleníti meg, amelyről számomra első benyomásra az "aranyos" jelző jut eszembe. Ez a szó utal arra, hogy belső érzékelésünk szerint a félelemhez, és a tudatlansághoz való ragaszkodás biztonságosabbnak tűnik, azonban a tudatlanságunk árnyékként kísér minket, és elsötétíti az elménket. Ezt a tudatlanságot jeleníti meg a negyedik versszak, amely Gauthama gyermekkorát végigkíséri.

Asvaghósa- Buddha élete: III./4. A kép a félelemhez való ragaszkodást jeleníti meg, amelyről számomra első benyomásra az "aranyos" jelző jut eszembe. Ez a szó utal arra, hogy belső érzékelésünk szerint a félelemhez, és a tudatlansághoz való ragaszkodás biztonságosabbnak tűnik, azonban a tudatlanságunk árnyékként kísér minket, és elsötétíti az elménket. Ezt a tudatlanságot jeleníti meg a negyedik versszak, amely Gauthama gyermekkorát végigkíséri.