CSEPEL - SZIGET

A Csepel-sziget (németül: Eugensinsel, horvátul Čepeljski otok, Ada) az egyik legnagyobb dunai sziget. Itt van a 314 méter magas ipari műemlék, a lakihegyi adótorony. Hossza 48 km, szélessége 6–8 km, területe 257 km². A sziget részben Budapesthez, részben pedig Pest megyéhez tartozik. Össznépessége körülbelül 165 ezer fő *https://hu.wikipedia.org/wiki/Csepel-sziget **http://www.csepelmuvek.hu/muzeum/szobrok/index.htm ***https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XXI._kerülete
74 Pins2.02k Followers
Csepel-Belváros Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten. Határai az Ady Endre út a II. Rákóczi Ferenc úttól, Táncsics Mihály utca, Szent István út és a II. Rákóczi Ferenc út az Ady Endre útig.

Csepel-Belváros Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten. Határai az Ady Endre út a II. Rákóczi Ferenc úttól, Táncsics Mihály utca, Szent István út és a II. Rákóczi Ferenc út az Ady Endre útig.

1956. Kilőtt Csepel rendőrségi csapatszállító a forradalom alatt.

1956. Kilőtt Csepel rendőrségi csapatszállító a forradalom alatt.

Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.  Határai a Ráckevei Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig. A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ

Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered. Határai a Ráckevei Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig. A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ

#Budapest 1939 - #Csepel - #ReformationChurch #oldBudapest  https://flii.by/file/0jfb9rc3kj0/

#Budapest 1939 - #Csepel - #ReformationChurch #oldBudapest https://flii.by/file/0jfb9rc3kj0/

A fenti kép 1979-ben készült, mely a Csepel Áruházról készült

A fenti kép 1979-ben készült, mely a Csepel Áruházról készült

Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság  http://birosag.hu/torvenyszekek/jaras-birosag/budapesti-xx-xxi-es-xxiii-keruleti-birosag

Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság http://birosag.hu/torvenyszekek/jaras-birosag/budapesti-xx-xxi-es-xxiii-keruleti-birosag

Gyógyszertárunk a csepeli Királyerdő első gyógyszertára, mely az ’50-es évektől a Repkény utca 2. szám alatt működött. 1973-ban költözött át jelenlegi helyére, az akkori Anya- és Csecsemővédő Intézet épületébe, ami a közelben épült orvosi rendelőben kapott helyet. Az ingatlan akkor a...

Gyógyszertárunk a csepeli Királyerdő első gyógyszertára, mely az ’50-es évektől a Repkény utca 2. szám alatt működött. 1973-ban költözött át jelenlegi helyére, az akkori Anya- és Csecsemővédő Intézet épületébe, ami a közelben épült orvosi rendelőben kapott helyet. Az ingatlan akkor a...

A csepeli kórház egy évszázada | Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület

A csepeli kórház egy évszázada | Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület

XXI. kerület Tanács Szakorvosi Rendelőintézetének épületét

XXI. kerület Tanács Szakorvosi Rendelőintézetének épületét

XXI. kerület - Csepel | Ismerős ez a csepeli utcarészlet? Feladvány! **Táncsics Mihály utcá 40 szám alatt lévő Mentőállomás. Vágóhíd-Táncsics M. u. sarka. Jelenleg az ADU épülete.

Ismerős ez a csepeli utcarészlet?

http://www.csepelimunkasotthon.hu/index_main.html

http://www.csepelimunkasotthon.hu/index_main.html

A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek (a köznyelvben Csepel Művek) a 20. század első felének kiemelkedő magyar nagyüzeme volt a Csepel-szigeten, az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzeme. Alapító tulajdonosa a pesti születésű Weiss Manfréd gyáros volt.

A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek (a köznyelvben Csepel Művek) a 20. század első felének kiemelkedő magyar nagyüzeme volt a Csepel-szigeten, az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzeme. Alapító tulajdonosa a pesti születésű Weiss Manfréd gyáros volt.

A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve

A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve

Csepeli kórház a Déli utcáról nézve

Csepeli kórház a Déli utcáról nézve

2.  Csepeli kórház a Déli utcáról nézve

2. Csepeli kórház a Déli utcáról nézve

Pinterest
Search